|
A kortárs spanyol irodalom még életében klasszikussá lett alakja.
1947-ben Nadal-díjat kap a La sombra del ciprés es alargada
(’A ciprus árnya nyúlánk’) címmel megjelent első regényéért. Számos
díjat kiérdemelt, egyebek közt 1962-ben A patkányokért a kritikusok
díját, 1993-ban irodalmi munkásságáért a Cervantes-díjat, 1999-ben
az El hereje (’Az eretnek’) című regényéért a Nemzeti-díjat.
1973 óta tagja a Spanyol Királyi Akadémiának, 1985-ben Franciaországban
megkapja az Irodalmi és Művészeti Rend Lovagja címet. Több mint húsz
regényt írt, emellett elbeszélés- és esszékötetei jelentek meg. Publicisztikával
is foglalkozott, mindig nagy természet- és környezetbarát volt, aktív
korában vadászott is, a természet általában kiemelt helyen szerepel
műveiben. 2005-ben jelent meg környezetbarát papíron La tierra
herida (’A megsebzett föld’) címmel az a könyv, amelyben fiával,
a biológus Miguel Delibes de Castróval beszélgetnek a föld sorsáról.
A patkányok eddig angol, német, francia, bolgár és svéd fordításban
jelent meg.
Miguel
Delibes, a még életében klasszikussá lett spanyol író vallja:
„Ha azt kérnék tőlem, hogy mondjak egy nevet, egyet mindössze, a háború
utáni nemzedékhez tartozók közül, aki legnagyobb eséllyel számíthat rá,
hogy neve fennmarad, mert megüti azt a szintet, ami az irodalmi halhatatlansághoz
szükséges, akkor habozás nélkül Rafael
Sánchez Ferlosio nevét említeném.”
„Számomra – folytatja Delibes – ő az első, mert rendkívül fontos regénye,
A
Jarama mintául szolgált nem kevés elbeszélő számára, aki utána tűnt
fel; úgy is mondhatnánk, iskolát teremtett.”
|